Aranybányászat másképp

Aranybányászat másképp.

Az ékszeripar alapanyag beszállítói oldalán kikerülhetetlen szereplők a nemesfém bányászok. A csodálatos nemesfémeket mint az arany, az ezüst, vagy a platina a föld alól komoly bányatársaságok hathatós közreműködésével kell a felszínre hozni, ezt mindenki tudja. Vagy mégsem ilyen „egyszerű” a helyzet?

Azt a tényt már kevesebben ismerik, hogy a világ teljes aranytermelésének jelentős részét, körülbelül 20%-át, kis léptékű bányászati tevékenységgel termelik ki. A fenti arányszám a drágakövek világpiacának tekintetében még meghökkentőbb, hiszen a világ kitermelésének 80%-át adják ezek az ASM (Artisanal or Small-scale Miner) bányászok. Mit is jelent ez pontosan ez az ASM?

Kis léptékű bányászat, valahol Afrikában.

Arról van szó, hogy a nagy és tőkeerős bányatársaságok kitermelési gyakorlatával szemben, az ASM bányász kézi erőt és kezdetleges eszközöket használ. Ő független szereplő, aki saját erejéből hozza felszínre az ékszeripar számára oly fontos nyersanyagot. Ez a metódus jellemzően a fejlődő országokban bevett gyakorlat, és összességében több, mint 150 millió ember megélhetését jelenti. Jól példázza az iparág jelentőségét, hogy a Zambiában 2018-ban megtartott ASM nemzetközi konferencián összesen 70 országból érkeztek résztvevő ASM szervezetek.

Ahogyan egy ilyen, gyakran szabályozatlan környezetben zajló tevékenység esetében lenni szokott, számos probléma merülhet fel a kis léptékű bányászati tevékenység kapcsán.

A legjelentősebb gondot természetesen a gyerekmunka igénybevétele, illetve az alapvető emberi jogok semmibevétele jelentik. Ilyen környezeben nem ritka a munkahelyi állapotok szabályozatlansága, így a munkahelyi biztonság hiánya, vagy a környezetvédelmi problémák felmerülése is sajnos gyakori probléma.

A bányászat egyik legismertebb környezetkárosító folyamata a higanyos kinyerési eljárás. Az eljárás során a bányászok, a higany felhasználásával a kisméretű arany- és ezüst szemcséket „foglyul ejtik”. A kémiai folyamat során amalgám keletkezik, ami elválasztja a nemesfémeket az egyéb ásványoktól. Talán említeni sem kellene, hogy mennyire környezetkárosító a higany használata.

A pusztító higany használata nagyon általános a bányászatban.

Mint ahogy a fentiekben utaltunk már rá, rendkívül széles az a réteg akinek konkrétan a mindennapi megélhetése függ a bányászati tevékenységtől. Az is belátható azonban, hogy a fenntarthatóság jegyében, valamit kezdenie kell az iparágnak a már vázolt problémákkal.

Erre az áthidalhatatlannak tűnő ellentétre adnak választ az olyan szervezetek, mint a Fairmined Organization.

A Fairmined célja megalapításakor az volt, hogy amennyire lehetséges, átláthatóvá tegye az arany beszállítói lánc első helyén álló szereplőket.

A Fairmined tanúsítványt, olyan bányászok igényelhetik, akik a szervezet szigorú követelményrendszerének megfelelnek, és elkötelezettek a megfelelő munkakörülmények kialakításában. Természetesen áldozatot követel ez a bányászoktól, azonban cserében, a fair piaci felvásárlási ár, valamint a garantált minimál ár mellé, a szervezet prémiumot is hajlandó fizetni, ami kilónként 4000-6000 dolláros plusz bevételt jelent a csatlakozott bányászoknak.

A prémium összeg nagysága nagyban függ attól, hogy a szerződött bányászok milyen vállalásokat hajlandók tenni, és azokból mit valósítanak meg.

Mongol bányászok a Fairmined Organization „égisze” alatt.

A projekthez csatlakozó bányászok, valamint a kis volumenű kitermelést gyakorló bányász társaságok számára valódi kiszámíthatóságot jelet a Fairmined Organization társasággal való szerződés. A tapasztalatok szerint a csatlakozott partnerek, a fenntarthatóság mellett, folyamatos fejlesztéseket is képesek véghez vinni.

Természetesen így, a beszállítói lánc végén álló vásárlók, a Fairmined partnerek alapanyagaiból készült ékszereket, a piaci árnál valamivel magasabb áron kénytelenek megvásárolni. Ez azonban, egy a napokban megjelent tanulmány szerint, a háttértörténet és az ékszerek fenntartható forrásból való származásának ismerete miatt, a megkérdezett vásárlók jelentős részét egyáltalán nem zavarja.

A tanulmányt jegyző MVI Marketing LLC kutatása szerint, a megkérdezettek 51%-a számára fontos volt, hogy tudja, honnan származik az ékszeréhez felhasznált arany alapanyag. Ennek a csoportnak 20%-a mondta, hogy vásárlási döntéseiket csak a fenti információ birtokában hoznák meg, 31% közülük pedig szeretne tudni az arany származásáról és ez talán befolyásolná a döntésüket.

Egy ennél is érdekesebb kérdés volt a következő, amely a felár fizetésének hajlandóságával volt kapcsolatos. A megkérdezettek 33%-a lenne hajlandó egy ASM bizonyítvánnyal ellátott ékszer vásárlása esetén, a piaci árhoz képest, 5-10%-os felárat fizetni. Még érdekesebb, hogy a fókuszcsoport 41%-a, az ilyen ékszerét hajlandó lenne akár 10%-nál magasabb prémiummal is megvásárolni.

Úgy tűnik, hogy az arany- és ékszeripar szereplői, arra az útra tévedtek amelyiken a gyémánt kereskedelmi lánc résztvevői lépdelnek már jóideje. A vásárlók számára egyre fontosabbá váló kérdésekre, mint a környezettudatosság, az etikus bányászat vagy a fenntarthatóság, ilyen határozott válaszokat kell adnia az iparágnak.

Fotók: Mining.com, Fairmined

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Ezek is érdekelhetnek: