Az arany rövid története
Mi is az arany?
Az arany vegyjele a periódusos rendszerben AU, ez a 79-es sorszámú sárga fém évezredek óta együtt él az emberiséggel. Az aranyat kedvező fizikai tulajdonságai miatt (formázhatóság, csillogó, sárgás szín, vagy a korrózió túrő képesség) hamar felfedezte magának az emberiség, és elkezdte ékszerek készítésére is használni. Természetesen értékállósága, és fizikai tulajdonságai miatt pénz (csereeszköz) funkciót is betöltött az arany a történelem során.
Ez a csodálatos nemesfém, az évezredek alatt, teljesen beépült az emberek hétköznapjaiba, és mi sem jelzi jobban kulcsfontosságú szerepét, mint hogy – az ékszerkészítés mellett – az emberi történelem során többször is a pénzügyi rendszer középpontjába is került.
Számos alkalommal volt példa arra a történelem során, hogy a „kistestvér” ezüst mellett, az aranyat is felhasználták érmekészítésre, vagy papírpénz alapú pénzügyi rendszerek sztenderdként való alkalmazására.
„Lakossági” befektetési aranytömbök.
Érdekesség, hogy talán azt gondolhatnánk, hogy ez a csillogó, sárga fém már kiment a divatból, elment mellette a világ, azonban érdemes belegondolni, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer legmeghatározóbb szereplői, a jegybankok (központi bankok) évek óta folyamatosan vásárolják a 999.9 finomságú befektetési aranyat portfóliójukba. A Magyar Nemzeti Bank például éppen tízszeresére növelte az aranykészletét 2018-ban, elérve így a 70 évvel ezelőtti historikus szintet 31,5 tonna aranykészletével. Az 1924-ben alapított Magyar Nemzeti Bank aranykészlete mára rekordszintre, 110 tonnára duzzadt. A kelet-közép európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik az egy főre jutó legnagyobb aranytartalékkal.
Finomság? Mekkora aranyvagyonom van?
De mi is ez a 999,9 finomság, vagy amit még gyakrabban láthatunk az ékszereinken, az 585, vagy a 750 jelzések? Az ékszerek mind 14, vagy 18 karátosak, vagy mégsem? Egyébként is mi ez a karátszám?
Először is fontos tisztázni, hogy az aranyból elkészített tárgyak, különböző arányban tartalmazzák az AU szimbólummal jelzett kémiai elemet, az aranyat.
Azért van szükség a különböző ötvözőanyagok használatára a különböző aranytárgyaknál, mert ezek befolyásolják az elkészített tárgy fizikai tulajdonságait. Minél magasabb egy aranytárgy arany tartalma, az annál puhább lesz, ami egy ékszer esetében például megrövidítheti a nemes tárgy élettartamát.
Fontos ugyanakkor a vásárló számára, hogy autentikus képet kapjon a megvásárolt nemesfém ékszer valós értékéről is. Ebben az esetben szintén nagyon fontos tudnunk, hogy az adott ötvözet milyen arányban tartalmaz színaranyat.
Az aranytárgyak aranytartalmát valamilyen konszenzusos módon jelezni kell, hogy bárki számára beazonosítható legyen az adott tárgy valós aranytartalma, így annak tényleges értéke is.
A kereskedelemben a karátszámok jelölése a megszokott. Itt a legjellemzőbb karát számok a 14, a 18, a 24. Ezek a számok azt mutatják, hogy az adott tárgyban, hány huszonnegyed rész arany található.
Az ékszer szép, az ékszer befektetés, az ékszer biztosítás.
A Magyarországon leggyakrabban előforduló ékszerek, a 14 karátos ékszerek 585 ezrelék aranyat tartalmaznak, ami ugye 58,5% aranytartalomnak felel meg normál olvasatban, és ezért is található meg az 585-ös szám a 14 karátos ékszerek felületén.
A 18 karátos ékszerek 750 ezrelék aranytartalommal készülnek, ami 75%-os aranytartalmat jelent hétköznapi megfogalmazásban.
A 24 karátos aranytárgy, már befektetési aranynak minősül, hiszen az 999.9 ezrelék aranyat tartalmaz. Ezek a tárgyak a jól ismert aranyrudak, befektetési aranyérmék. Ezt a szakma „négykilences” finomságnak is nevezi.
Nézzünk hát egy végtelenül egyszerű, ám annál hatékonyabb átváltást a különböző arany finomságok között.
Amennyiben ékszergyűjteményünkben a 14 karátos és a 18 karátos ékszerek dominálnak, és szeretnénk tudni, hogy befektetési arany minőségben (999.9) mennyi aranyat is birtoklunk valójában. Akkor nézzük meg az alábbi kis számítás.
Van egy 15 gramm súlyú 14 karátos (585/1000) nyakláncom, és egy 15 grammos 18 karátos (750/1000) karkötőm. Ez befektetési aranyban (999.9/1000) kifejezve mennyi súlyt képvisel?
15 × 585 / 999,9 = 8,776 gr
A 18 karátos arany ékszer esetében a fenti szorzószám 750, vagyis az előző példával élve:
15 × 750 / 999,9 = 11,25 gr
Vagyis a fenti példával élve 8,776 gr, és 11,25 gr, összesen 20 gramm színaranyat birtoklunk. A befektetési arany a jelenlegi árszinteket nézve 2700 USD/HUF körüli árfolyamon vásárolható meg unciánként.
Eddig megvolnánk, azonban a pontos, forintosított összegeket még mindig nem tudom.
Ha tovább szeretnénk menni a számolásban, akkor tudnunk kell, hogy a befektetési arany esetében 1 uncia az 31,1 grammot jelent.
Szóval (2700 / 31,1) x 20 = 1736.3344 USD, kerekítve 1736 USD. Ez az összeg a mai árfolyamon számolva (401 USD/HUF): 1736 x 401 = 696.136 Ft lesz.
Persze azt figyelembe kell venni, hogy ékszereink megvásárlásánál nem kizárólag a tiszta aranytartalmat fizetjük meg, hanem az ékszer elkészítésének díját is (fazondíjat), amely az adott tárgy munkaigényességének függvénye, valamint a magyar állam felé 27% áfa fizetésének kötelezettsége is terheli az ékszervásárlásunkat.
A befektetési aranyrudak áfamentesen vásárolhatók, azonban azok nem ékszerek.
Mi is befolyásolja valójában az arany árát?
Az arany dollárban elszámolt (denominált), tőzsdén szabadon kereskedett eszköz. Így jellemzően két dolog befolyásolja a nemesfém árát. Az egyik természetesen a pillanatnyi árfolyam, amely 2019 óta rendszeresen történelmi magasságokba tör, és tartózkodik stabilan.
Ezeket az árfolyammozgásokat jellemzően az intézményi befektetők (a különböző nemzeti bankok, kereskedelmi bankok, befektetési alapok) tőzsdei tranzakciói, illetve a kitermelés dinamikája befolyásolja. Természetesen a befektetők, legyenek azok privát emberek, vagy az előbbiekben említett intézményi szereplők jellemzően a geopolitikai helyzet függvényében döntenek aranyvásárlásaikkal kapcsolatban.
Azt könnyedén beláthatjuk, hogy a világunk geopolitikai helyzete csöppet sem rózsás, így a kilátások elég borúsak, ami a tradicionálisan „menekülő eszközként” számontartott arany árfolyamát emeli.
Fontos továbbá tisztában lennünk azzal is, hogy – mint azt már leírtuk – az aranyat a tőzsdei kereskedésben amerikai dollárban számolják el a résztvevők, így egy forinttal rendelkező befektető (akár egyszerű ékszervásárló) számára a devizakockázat is befolyásolja az arany árát!
A nem dollárral rendelkező szereplők számára a saját devizájuk leértékelése ellen kiváló eszköz például az arany (akár arany ékszerek) birtoklása is.
Mit is tehetünk?
Természetesen aki aktívan kereskedik tőzsdén azok különböző befektetési termékeket (ETF, CFD) is vásárolhatnak, de ez komoly szakértelmet igényel. A kereskedelmi forgalomban könnyebben hozzáférhető befektetési aranyrudacskák vásárlása mellett természetesen a legkézenfekvőbb lehetőség a különböző finomságú aranyékszerek vásárlása.
Minden esetben számolnunk kell spread kockázattal (mennyiért veszik vissza az aranyamat a kereskedők, ez 100 gramm feletti fizikai befektetési tömb esetében egyébként 3-5% körül szokott lenni) és likviditás kockázattal (mekkora a fizetőképes kereslet az aranyamra). De természetesen ezek a tételek a „papír” arany befektetések esetében is jelen vannak.
A fizikai arany vásárlás esetében a legjobb tanács amit adhatunk, hogy kizárólag megbízható forrásból vásároljanak aranyékszert, befektetési aranytömböt! Több, mint 30 éves ékszerkereskedelmi és zálogtevékenységi tapasztalatunkkal bátran mondhatjuk, hogy a két ismert magyar szólás-mondás „Nem minden arany, ami fénylik.” és „A túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.” fokozottan érvényes napjainkban!
Egy későbbi cikkünkben néhány csalási formát leírunk majd olvasóinknak, amelyekkel személyesen találkoztunk tevékenységünk során!
Tartsanak velünk akkor is!