Az arany értékállóságát mi sem mutathatja jobban, mint a tény, hogy rakétaként hasít a sárgásan csillogó nemesfém ára, és napról-napra új történelmi rekordokat dönt meg.
Miért is van ez? Mi is mozgatja az arany árfolyamát?
Amikor az arany árfolyamváltozásainak természetét szeretnénk megvizsgálni, szükség van arra, hogy ismerjük az azt befolyásoló tényezőket
Infláció:
Az arany dollárban denominált árutőzsdei termék, és természetesen különböző – nem árupiacon kereskedett – pénzügyi instrumentumok is épülhetnek erre a nyersanyagra. Az arany árának tehát egyik befolyásoló tényezője az amerikai dollár állapota.
Egy erős inflatórikus környezetben tehát a reáleszközként számon tartott arany, dollárban kifejezett ára jelentősen emelkedhet, ezt egyébként az árfolyamon és az inflációs környezet változásán szépen le is lehet követni.
Tehát egyszerűsítve, nem az arany ér többet, hiszen a nemesfém tulajdonságai nem változnak, hanem az inflatórikus gazdasági környezet miatt egységnyi aranyat egyre több dollárért kaphatunk meg. Természetesen a tényleges infláció mellett az inflációs várakozások is jelentősen befolyásolhatják az arany árát, mivel a befektetők előretekintve dönthetnek az arany felhalmozása mellett.
Itt rögtön rátérhetünk az arany árának változását befolyásoló további tényezőre, ami a mi hazai fizetőeszközünk, a forint állapota. Amennyiben ékszerüzletben vásárolunk aranyat annak ára forintban van meghatározva, így egy újabb árfelhajtó tényező kerül be a képbe. Nevezetesen a belső infláció, vagyis a forintunk vásárlóértékének romlása.
Bizony ha a forintunk a dollárhoz képes jobban romlik (ami ugye megesik néha), akkor még inkább érezzük az arany drágulását.
Az előbbiek miatt is mondják, hogy az arany nagyon fontos eszköz az infláció kivédésére, fontos eleme egy portfóliónak ahhoz, hogy a befektető pénzeszközeinek vásárlóértékét megőrizze.
Tehát az arany egyfajta biztosítás az inflációval szemben.
Pénzpiaci helyzet:
Bár az infláció hosszú távon fontos tényező, ugyanakkor az arany árfolyamát rövid távon erőteljesen befolyásolják a kamatlábak és a pénzpiaci hangulat is. Fontos megvizsgálni, hogy milyen reálkamatokat lehet a befektetőknek elérnie más alternatív instrumentumokon, hiszen az inflációval korrigált kamat jelentősen befolyásolhatja az arany árfolyamát is.
A jegybankok monetáris politikája, különösen a Fed kamatemelései vagy -csökkentései, jelentősen hatnak az arany keresletére és így az árfolyamára.
A dollár vásárlóértékének megőrzése érdekében a Fed élhet a kamatemelés eszközével, azonban mivel rendkívül komplex rendszerekről van szó, ezért mérlegelniük kell, hogy a megemelkedett kötvénykamatok milyen kamatfizetési kötelezettséget rónak az amerikai kormányzatra, összességében a gazdaság működésére, hiszen egy stagflációs környezet elkerülése nagyon kívánatos lenne. Fontos vizsgálni a hatást az előző szériás államkötvények árfolyamára is, amelyek nagy része banki tartalékként van nyilvántartva, így a bankok mérlegére jelentős hatást gyakorolhat azok árfolyamváltozása is.
Természetesen a befektetők tőkepiaci pozíciói is befolyásolják az aranykeresletet, így ezek a pozíciók is jelentős hatással lehetnek az árfolyam alakulására rövidtávon. (Egy tőkepiaci összeomlás esetén rövidtávon megfigyelhető például, hogy az arany ára (bár menedékeszközként funkcionál a nemesfém) is jelentős esést kénytelen elszenvedni.
Ez jellemzően azért van, mert egy nagy eséssel járó helyzetben a befektetők/spekulánsok készpénzhez szeretnének hozzájutni, hiszen az esetleges veszteséges pozícióikat fedezniük kell (ilyenkor érkeznek a rettegett tfedezetfeltöltési hívások/margin call a brókerektől). Ilyenkor piaci környezetben jellemzően mindent adnak, nem csak az aranyat. Jó példa erre a 2008-as válság során kialakult eladási hullám, amely az arany árfolyamát is lefelé húzta rövidtávon, de a menedékeszköz szerepnek köszönhetően az árfolyam viszonylag hamar elkezdett emelkedni.
Ezzel rá is fordulhatunk az arany árát meghatározó másik tényezőre.
Kereslet-kínálat:
Természetesen, mint minden eszköz árát, úgy az arany árát is jelentősen befolyásolja a kereslet-kínálat viszonya.
Összességében elmondható, hogy az aranynak keresleti oldalon manapság erős támasza van, míg kínálati oldalon – emlékezzünk csak a például a Covid alatti lezárások idején tapasztalt finomító bezárásokra, vagy a kitermelői oldalon felmerülő esetleges problémákra, a kitermelés megemelkedett energiaköltségeire – komoly nyomás alakulhat ki a nemesfém piacán. Fontos a kitermelői oldalon megemlíteni, hogy maga a kitermelés – beruházási-, és infrastrukturális igénye miatt – nehezen tud lépést tartani a megemelkedett kereslettel, így ez is árfelhajtó tényező lehet.
Keresleti oldalról nem csak a privát befektetők keresik az aranyat, hanem az intézményi szereplők is, amelyek közül talán a legfontosabbak a különböző központi bankok. A bizonytalan geopolitikai és pénzügyi környezetben a jegybankok aranyvásárlásai rekordokat döntögetnek, elég csak a Magyar Nemzeti Bank közel múltban történt vásárlásaira gondolnunk, amivel hazán aranykészlete 110 tonnára emelkedett, így a régiós országok közül nálunk a legmagasabb az egy főre jutó aranytartalék.
A központi bankok aranyéhségére jó példa, hogy míg 2022-ben a világ jegybankjai rekord mennyiségű 1100 tonna aranyat vásároltak, addig 2023-ban és 2024-ben is folytatódott ez a trend.
Különleges adalék lehet a kereslet-kínálat viszonyában, hogy a bankszektor számára kialakított bázeli szabályozások értelmében tartalékeszközként tarthatják a pénzintézetek a fizikai aranyat a könyveikben.
A fizikai arany kockázati súlya alacsonyabb, mint más kockázatos eszközöké, mert a nemesfémet biztonságos eszközként tartja nyilván a szakma, hiszen nincs vele szemben harmadik fél felé kockázat.
Az aranytartalékok 10% kockázati súly alá eshetnek a bázeli szabályozás értelmében, így a bankok jegyzett tőkéjük viszonylag alacsony százalékát kell hogy tartalékként tartsák, ha aranyat tartanak.
Ez is kívánatossá teszi az aranyat a szakmai befektetők számára.
Fontos megemlíteni még a fentiek mellett az ékszeripar igényét a sárga nyersanyagra. Ebben az esetben jellemzően Ázsiára (India, Kína) érdemes figyelni, hiszen a régió gazdasági helyzete meghatározó lehet az aranykereslet szempontjából.
Geopolitikai bizonytalanság:
Itt pedig rá lehet fordulni a geopolitikai bizonytalanságokra is, amelyek szintén stabil támaszt nyújtanak az arany árfolyamának. Talán nem kell senkinek sem ecsetelni, hogy a szomszédunkban zajló háború, a közel-keleti válság, a Tajvani szorosnál tapasztalható állandó feszültség mennyire instabillá változtatta világunkat.
A napjainkban zajló, és úgy tűnik, hogy a jövőben is velünk maradó geopolitikai átrendeződés olyan bizonytalanságot teremt a világban, amelynek eredményeként a tőke egy jelentős része fedezékbe vonul. Az ilyen klasszikus helyzetekben nő meg a jelentősége az olyan menedékeszközöknek, mint az arany.
Természetesen ezek a folyamatok a keresleti oldalt erősítik, így óhatatlan, hogy a sárga fém árfolyama ne emelkedjen. A könyvviteli sajátosságok mellett ez a geopolitikai jellemző is hajtja a jegybankok aranyvásárlásait.
Természetesen írásunk nem minősül befektetési tanácsadásnak, és a szerző hibás következtetéseket is levonhat a cikkben részletezett állításokból, azonban véleményünk szerint hosszútávon az arany árának emelkedése elég valószínű forgatókönyv.
Sokan úgy gondolják, hogy amennyiben az új amerikai kormányzat konszenzusos viszonyra jut Oroszországgal, az az arany árfolyamának támaszát gyengítené, azonban nem szabad elfelejteni, hogy strukturális problémák, és megoldandó feladatok vannak a rendkívül komplex, globalizált gazdasági rendszerünkben. Ezek a sajátosságok – melyek ha lehetséges még jelentősebb támaszként szolgálnak az aranyár emelkedésének – pedig egyelőre úgy tűnik, hogy tartósan velünk maradhatnak.
Text copyright: Gold Finance Kft.
Chart copyright: Gold Finance Kft.
Pictures: Shutterstock, Universitad Europea, Goldavenue
